AKTUÁLIS


Radka: A bor és a művészet harmóniája

Néha rendkívül érdekes véletlenek mutatják meg, hogy mennyi érdekesség is van a magyar bor világában. Mert ki gondolná, hogy egy magyar és cseh származású amerikai házaspár Tokajban kezd borászkodni, ráadásul ezek a borok feltűnően jók, sőt mi több az ország legjelentősebb borlapjainak állandó szereplői? És ki gondolná, hogy mindezek ellenére szinte egyáltalán nem tud róluk a közvélemény? Úgy gondoltuk, ezen érdemes változtatni…
Írta: Bányai Gábor Botond


Stephen Benkő magyar származású édesapa és svájci édesanya gyermekeként Kaliforniában élte le gyerekkora nagy részét, és a UC Davis egyetemen diplomázott, no nem borászatból (amiről szintén híres az egyetem), hanem üzleti tudományokból. Napa Valley csak félórára van onnan, és akkoriban a kóstolás még ingyenes volt, mi más lehetett természetesebb egy egyetemistának, mint a hétvégeket ott tölteni… A hetvenes évek második felét írtuk, épp amikor a Paris Wine Tasting (1976) nyomán a kaliforniai bor elindult az igazi világhírnév felé. Stephen Benkő rengeteget tanult a borokról, a völgy termőhelyi jellegzetességeiről, az óceán hatásáról, a tengerszint feletti magasság fontosságáról.

Aztán amikor végzett, New Yorkba vezetett az útja, ahol a posztgraduális képzés után angol irodalomból PhD-zett, majd megfordult a Harvardon is. Közben már sikeresen felvételizett a washingtoni külügyminisztériumba, majd pár év múlva már a Fehér Házban találta magát Ronald Reagen második ciklusának idején, Condolezza Rice, későbbi nemzetbiztonsági főtanácsadó közvetlen munkatársaként. „Nagyon jókat lehetett vele beszélgetni.” – jelzi, hogy még egy, később a világ legbefolyásosabb nőjének választott politikus is emberközeli tud maradni.




1990-ben – a kelet-európai változások folyományaként – Európába került különböző, George Bush elnök által alapított politikai alapítványok ügyvezetőjének, amelyek központja Budapesten, Pozsonyban és Prágában székelt. Az utóbbi városban ismerte meg feleségét, Radkát, és végül ez a szerelem Közép-Európában tartotta – most már úgy néz ki, hogy örökre. „Nagyon izgalmas és jó volt akkor az élet Közép-Európában, izgalmasabb mint Washingtonban, beleértve a bort is, hiszen akkor kezdődött a családi borászatok történelme.” Ez, és a hasonló megbízatások 1999-ig tartottak, ekkor azonban váltott a magánszférára, amiben további tizenhét évet dolgozott.

Természetesen a magyarországi élet és a bor iránt érzett vonzalom, valamint a már meglévő tudás és tapasztalat azonnal magával hozta a borgyűjtői szenvedély kialakulását. Az első magyarországi évek alatt megindult ez a kíváncsi folyamat, mert az USA-ban akkoriban alig lehetett magyar bort kapni, és az is jórészt az állami gazdaságok nem túl vonzó termékei voltak. Az első élmény is meghatározó volt: Történt, hogy egy fogadáson, a Gundelben egy különösen jó fehérbort kóstoltak, aminek – könnyen kitalálható – Báthori Tibor volt az elkövetője. Benkő Istvánt a másnap már Etyeken érte, ahol házról házra kopogtatva derítette ki, hogy hol lakik a borász. Az első találkozásból komoly barátság lett, az egész ország borvidékeit bejárták együtt, ők pedig megismerték az induló, később naggyá lett borászokat.

Az első időkben kizárólag magyar borokat gyűjtöttek tehát, de aztán az érdeklődés visszafordult Kalifornia, majd pedig Franciaország felé. Hosszú évek munkájával sikerült felkerülnie néhány neves kaliforniai pincészet listájára (mert ott ugye csak a törzsvásárlók kaphatnak limitált számú palackot), és hasonló elkötelezettséggel kitanulta a francia borvidékeket is, Bordeaux éppúgy a homlokterében van, mint Burgundia.

A magyar ismeretségek során természetesen megismerték a honi fehérborokat is, és ugye ismerős történet, amikor a gyűjtő, a feketeöves borbarát egyszer csak ki akarja próbálni, hogy na, ő maga tud-e bort készíteni… Radka és István is kipróbálta ezt a házuk pincéjében váltakozó sikerrel, hol badacsonyi, hol tokaji, ismerősöktől beszerzett szőlő alapanyagokból, az első időkben kedves szomszédjuk és barátjuk, Tóth Kálmán volt ebben segítségükre. Akármilyen is lett, megitták maguk, de aztán a 2010-es évek elején azon kapták magukat, hogy az abaújszántói Felső-Bea dűlőben egy egyhektáros területre alkudnak.

A beletanulás nem ment gyorsan, először a jogi részét kellett tető alá hozni, aztán a hordóválasztás, a kétlakiságból fakadó logisztika, majd pedig az évente előálló, és soknak bizonyuló kétezer palack jelentett kihívást. Aztán 2018-tól a közösségi feldolgozóval kezdtek együtt dolgozni, ami azonnal komoly minőség emelkedést is hozott. (Az egész borsort megkóstoltuk, Vinum Novum rovatunkban közzé is tesszük őket.) Ekkor vetődött fel, hogy ezt a minőséget már olyan megjelenéssel kellene ellátni, ami szinkronban van a belbeccsel, ennek a folyamatnak pedig Radka lett a kulcsa, aki Oxfordban végzett művészettörténész, és aki egész életét a művészetek körül töltötte. Az ő intenciói alapján kezdtek előbb nagybányai, majd kortárs festményeket gyűjteni, még utóbb fiatal művészeket menedzselni, magyar és nemzetközi tárlatokat szervezni. Ezeken az eseményeken egyértelművé lett számukra, hogy a bor része ennek a kultúrának is.

Ilyen háttérrel nem tartott sokáig, hogy kikristályosodjon az ötlet: izgalmas kortárs (nem csak magyar) művészek festményeit helyezni a címkékre! Ahogy képeinken is látható, a tokaji palack és a címkevilág hallatlan szinergiát képez, a palackban lévő bor pedig simán hozza színvonalban azt, amit a szemünkkel is látunk.




Mivel a házaspár rendszeresen látogatja a magyar és nemzetközi csúcséttermeket, természetes volt, hogy boraikat is megmutatják azoknak a sommelier-knek, üzletvezetőknek, tulajdonosoknak, akiket már oly jól ismernek. Ennek nyomán egészen elképesztő szélességben kaphatók a Radka borok a magyar fine dining éttermekben: a Spago-tól az Arany Kaviárig, a Kollázstól a Faustosig, a Laureltől a Borkonyháig, a Platántól a 42Restaurant-ig, illetve a dömösi Duna TwinHouse-ig terjed a névsor, de osztrák és holland helyek is kerültek már a portfolióba. Külön öröm Radkának és Stephennek, hogy ezeken a helyeken értő módon foglalkoznak a borokkal. „Nagyon jó érzés, hogy van egy remek borunk, és nem is akarunk továbblépni. Ott van az ország legkiválóbb éttermeiben, amikor ránézünk ezekre a borlapokra, büszkék lehetünk. És büszkék lehetünk azokra a borverseny eredményekre is (pl. Decanter), amiket elértünk az évek során.” – mondja István. „Közép-európai művészeket éppúgy nem ismerik nyugaton, ahogy a tokaji furmintot sem. Missziónak tekintjük, hogy a kortárs művészekhez hasonlóan az utóbbit is menedzseljük valamilyen módon Nyugat-Európában éppúgy, mint az USA-ban.” – fejezi be Radka.

88-89 Radka
Tokaji Cuvée 2019
Világos citromsárga színvilág, palackbukés illat érett citrusokkal, almával, virágokkal. Mind a furmint, mind a hárslevelű felismerhető az orrban. Szájban simulékony savszerkezetet, élénk citrusokat, pici maradékcukrot kapunk, a korty második felében pedig sós termőhelyi hatást. Szerkezete inkább krémes, mint feszes. Hosszú, gyógynövényes lecsengés pici toastos érintéssel. NA – BGB

88-89 Radka
Tokaji Cuvée 2020
Közepes citromsárga megjelenés, lendületes illat, amelyben palackbuké, valamint határozott termőhelyi jegyek mutatkoznak elsőre. Citrusok, herbák. Egészítik az illatképet. Szájban feszes savkészlet, jelentős sósság, fiatal csonthéjasok, szépen kifejlődő almás gyümölcsösség. A legvégén pici kesernye bukkan fel. NA – BGB

89-90 Radka
Tokaji Furmint 2021
Világos citromsárga színvilág, illatában citrusok, zöldalma, határozott termőhelyi hatás palás-köves kivitelben. Savszerkezete selymes, szerkezete inkább feszes, pici virágos-parfümös réteg, vattacukor. Szép sósság, gyógynövényesség. A korty vége nagyon hosszan tartja magát. NA – BGB

88-89 Radka
Tokaji Cuvee 2022
Közepes citromsárga színvilág, lendületes illat, amelyben a hárslevelű dominál a maga mézes, trópusi gyümölcsös illatjegyeivel. Szájban remek savak, jó egyensúly, valamint egy kis töppedt villanás. A struktúra inkább krémes, annak ellenére, hogy sós termőhelyi hatás is feszíti. Hosszú lecsengés. NA – BGB

(Ennél is többet lehet megtudni a radkawine.com címen.)




« Vissza az előző oldalra

BORIGO ONLINE - Minden jog fenntartva 2021
AKTUÁLIS


Radka: A bor és a művészet harmóniája

Néha rendkívül érdekes véletlenek mutatják meg, hogy mennyi érdekesség is van a magyar bor világában. Mert ki gondolná, hogy egy magyar és cseh származású amerikai házaspár Tokajban kezd borászkodni, ráadásul ezek a borok feltűnően jók, sőt mi több az ország legjelentősebb borlapjainak állandó szereplői? És ki gondolná, hogy mindezek ellenére szinte egyáltalán nem tud róluk a közvélemény? Úgy gondoltuk, ezen érdemes változtatni…
Írta: Bányai Gábor Botond


Stephen Benkő magyar származású édesapa és svájci édesanya gyermekeként Kaliforniában élte le gyerekkora nagy részét, és a UC Davis egyetemen diplomázott, no nem borászatból (amiről szintén híres az egyetem), hanem üzleti tudományokból. Napa Valley csak félórára van onnan, és akkoriban a kóstolás még ingyenes volt, mi más lehetett természetesebb egy egyetemistának, mint a hétvégeket ott tölteni… A hetvenes évek második felét írtuk, épp amikor a Paris Wine Tasting (1976) nyomán a kaliforniai bor elindult az igazi világhírnév felé. Stephen Benkő rengeteget tanult a borokról, a völgy termőhelyi jellegzetességeiről, az óceán hatásáról, a tengerszint feletti magasság fontosságáról.

Aztán amikor végzett, New Yorkba vezetett az útja, ahol a posztgraduális képzés után angol irodalomból PhD-zett, majd megfordult a Harvardon is. Közben már sikeresen felvételizett a washingtoni külügyminisztériumba, majd pár év múlva már a Fehér Házban találta magát Ronald Reagen második ciklusának idején, Condolezza Rice, későbbi nemzetbiztonsági főtanácsadó közvetlen munkatársaként. „Nagyon jókat lehetett vele beszélgetni.” – jelzi, hogy még egy, később a világ legbefolyásosabb nőjének választott politikus is emberközeli tud maradni.




1990-ben – a kelet-európai változások folyományaként – Európába került különböző, George Bush elnök által alapított politikai alapítványok ügyvezetőjének, amelyek központja Budapesten, Pozsonyban és Prágában székelt. Az utóbbi városban ismerte meg feleségét, Radkát, és végül ez a szerelem Közép-Európában tartotta – most már úgy néz ki, hogy örökre. „Nagyon izgalmas és jó volt akkor az élet Közép-Európában, izgalmasabb mint Washingtonban, beleértve a bort is, hiszen akkor kezdődött a családi borászatok történelme.” Ez, és a hasonló megbízatások 1999-ig tartottak, ekkor azonban váltott a magánszférára, amiben további tizenhét évet dolgozott.

Természetesen a magyarországi élet és a bor iránt érzett vonzalom, valamint a már meglévő tudás és tapasztalat azonnal magával hozta a borgyűjtői szenvedély kialakulását. Az első magyarországi évek alatt megindult ez a kíváncsi folyamat, mert az USA-ban akkoriban alig lehetett magyar bort kapni, és az is jórészt az állami gazdaságok nem túl vonzó termékei voltak. Az első élmény is meghatározó volt: Történt, hogy egy fogadáson, a Gundelben egy különösen jó fehérbort kóstoltak, aminek – könnyen kitalálható – Báthori Tibor volt az elkövetője. Benkő Istvánt a másnap már Etyeken érte, ahol házról házra kopogtatva derítette ki, hogy hol lakik a borász. Az első találkozásból komoly barátság lett, az egész ország borvidékeit bejárták együtt, ők pedig megismerték az induló, később naggyá lett borászokat.

Az első időkben kizárólag magyar borokat gyűjtöttek tehát, de aztán az érdeklődés visszafordult Kalifornia, majd pedig Franciaország felé. Hosszú évek munkájával sikerült felkerülnie néhány neves kaliforniai pincészet listájára (mert ott ugye csak a törzsvásárlók kaphatnak limitált számú palackot), és hasonló elkötelezettséggel kitanulta a francia borvidékeket is, Bordeaux éppúgy a homlokterében van, mint Burgundia.

A magyar ismeretségek során természetesen megismerték a honi fehérborokat is, és ugye ismerős történet, amikor a gyűjtő, a feketeöves borbarát egyszer csak ki akarja próbálni, hogy na, ő maga tud-e bort készíteni… Radka és István is kipróbálta ezt a házuk pincéjében váltakozó sikerrel, hol badacsonyi, hol tokaji, ismerősöktől beszerzett szőlő alapanyagokból, az első időkben kedves szomszédjuk és barátjuk, Tóth Kálmán volt ebben segítségükre. Akármilyen is lett, megitták maguk, de aztán a 2010-es évek elején azon kapták magukat, hogy az abaújszántói Felső-Bea dűlőben egy egyhektáros területre alkudnak.

A beletanulás nem ment gyorsan, először a jogi részét kellett tető alá hozni, aztán a hordóválasztás, a kétlakiságból fakadó logisztika, majd pedig az évente előálló, és soknak bizonyuló kétezer palack jelentett kihívást. Aztán 2018-tól a közösségi feldolgozóval kezdtek együtt dolgozni, ami azonnal komoly minőség emelkedést is hozott. (Az egész borsort megkóstoltuk, Vinum Novum rovatunkban közzé is tesszük őket.) Ekkor vetődött fel, hogy ezt a minőséget már olyan megjelenéssel kellene ellátni, ami szinkronban van a belbeccsel, ennek a folyamatnak pedig Radka lett a kulcsa, aki Oxfordban végzett művészettörténész, és aki egész életét a művészetek körül töltötte. Az ő intenciói alapján kezdtek előbb nagybányai, majd kortárs festményeket gyűjteni, még utóbb fiatal művészeket menedzselni, magyar és nemzetközi tárlatokat szervezni. Ezeken az eseményeken egyértelművé lett számukra, hogy a bor része ennek a kultúrának is.

Ilyen háttérrel nem tartott sokáig, hogy kikristályosodjon az ötlet: izgalmas kortárs (nem csak magyar) művészek festményeit helyezni a címkékre! Ahogy képeinken is látható, a tokaji palack és a címkevilág hallatlan szinergiát képez, a palackban lévő bor pedig simán hozza színvonalban azt, amit a szemünkkel is látunk.




Mivel a házaspár rendszeresen látogatja a magyar és nemzetközi csúcséttermeket, természetes volt, hogy boraikat is megmutatják azoknak a sommelier-knek, üzletvezetőknek, tulajdonosoknak, akiket már oly jól ismernek. Ennek nyomán egészen elképesztő szélességben kaphatók a Radka borok a magyar fine dining éttermekben: a Spago-tól az Arany Kaviárig, a Kollázstól a Faustosig, a Laureltől a Borkonyháig, a Platántól a 42Restaurant-ig, illetve a dömösi Duna TwinHouse-ig terjed a névsor, de osztrák és holland helyek is kerültek már a portfolióba. Külön öröm Radkának és Stephennek, hogy ezeken a helyeken értő módon foglalkoznak a borokkal. „Nagyon jó érzés, hogy van egy remek borunk, és nem is akarunk továbblépni. Ott van az ország legkiválóbb éttermeiben, amikor ránézünk ezekre a borlapokra, büszkék lehetünk. És büszkék lehetünk azokra a borverseny eredményekre is (pl. Decanter), amiket elértünk az évek során.” – mondja István. „Közép-európai művészeket éppúgy nem ismerik nyugaton, ahogy a tokaji furmintot sem. Missziónak tekintjük, hogy a kortárs művészekhez hasonlóan az utóbbit is menedzseljük valamilyen módon Nyugat-Európában éppúgy, mint az USA-ban.” – fejezi be Radka.

88-89 Radka
Tokaji Cuvée 2019
Világos citromsárga színvilág, palackbukés illat érett citrusokkal, almával, virágokkal. Mind a furmint, mind a hárslevelű felismerhető az orrban. Szájban simulékony savszerkezetet, élénk citrusokat, pici maradékcukrot kapunk, a korty második felében pedig sós termőhelyi hatást. Szerkezete inkább krémes, mint feszes. Hosszú, gyógynövényes lecsengés pici toastos érintéssel. NA – BGB

88-89 Radka
Tokaji Cuvée 2020
Közepes citromsárga megjelenés, lendületes illat, amelyben palackbuké, valamint határozott termőhelyi jegyek mutatkoznak elsőre. Citrusok, herbák. Egészítik az illatképet. Szájban feszes savkészlet, jelentős sósság, fiatal csonthéjasok, szépen kifejlődő almás gyümölcsösség. A legvégén pici kesernye bukkan fel. NA – BGB

89-90 Radka
Tokaji Furmint 2021
Világos citromsárga színvilág, illatában citrusok, zöldalma, határozott termőhelyi hatás palás-köves kivitelben. Savszerkezete selymes, szerkezete inkább feszes, pici virágos-parfümös réteg, vattacukor. Szép sósság, gyógynövényesség. A korty vége nagyon hosszan tartja magát. NA – BGB

88-89 Radka
Tokaji Cuvee 2022
Közepes citromsárga színvilág, lendületes illat, amelyben a hárslevelű dominál a maga mézes, trópusi gyümölcsös illatjegyeivel. Szájban remek savak, jó egyensúly, valamint egy kis töppedt villanás. A struktúra inkább krémes, annak ellenére, hogy sós termőhelyi hatás is feszíti. Hosszú lecsengés. NA – BGB

(Ennél is többet lehet megtudni a radkawine.com címen.)




« Vissza az előző oldalra